Kertai Zalán

Kertai Zalán “Az ismeretlen katona” című kiállításának a dunaharaszti Laffert Kúria adott otthont, a megnyitóján 2018. június 21-én Berlinger Gábor hő. százados mondott beszédet. A kiállítást ágyú és puska díszlövések nyitották meg.

Kertai Zalán festőművész munkáin keresztül egy kis történelmi kalandozáson vehettünk részt, hiszen festményei a világ katonáiból mutat be az ókortól napjainkig. Régi barátság fűz minket Zalánhoz, őt a “Hagyományőrzők festőjének” is nevezzük, hiszen sokszor fest meg mai arcokat a korhű történelmi jelenetekben, így hatalmas meglepetés volt pár éve az isaszegi csatabemutatón szereplő őrmesterünk arcképét meglátni, aki a mostani kiállítás plakátjára is felkerült.

Kertai Zalán a Budapesti Képzőművészeti Egyetemen festő szakon végzett, mesterei Molnár Sándor és Klimó Károly. 2006-tól Szigetszentmiklóson él családjával, gyermekeivel.

Festészeti és grafikai tanulmányok végtelen sorával önállóan alakítja ki festészeti stílusát és érdeklődési körét – sok-sok megtorpanással, kitérővel, majd töretlenül a realisztikus kifejezés válik sajátjává. Festészeti szempontból a legjobban hatott rá Velazquez, Caravaggio, Frans Hals, Delacroix, Gericault, Jan Matejko és a mai magyarok közül Csernus Tibor. A harcosok korhű és egyben művészi megjelenítésében példaképe Angus McBride skót történelmi illusztrátor.

Kisgyermekként anyai nagyapjától, aki az ősi magyar róvásírás tudósa volt, sokat hall a szkíta-hun-avar-magyar őseinkről és turáni testvérnépeinkről. E családi indíttatással és a magyar hagyományőrzés fellendülésével fordul őszinte érdeklődése az ősmagyar kultúra és harcművészet felé. Izgalmasnak találja bepillantani ebbe az alig látott, alig ábrázolt világba.

Eleinte – sok-sok tanulmány-vázlat után – főleg rézkarc-finomságú grafikáin, majd lendületes, erőt sugárzó olajfestményein (újabban akril képein) tűnik fel a harcosok, történelmi hősök, vezérek arca, harca, élete. Mindig a cselekvő embert helyezi vizsgálódásának központjába, portréin – a magyar festészetben először – elevenednek meg ilyen minőségben és ilyen életteli közelségben – mitikus és honszerző daliás őseink, rokonnépeink hősei. Műfaja nem a régészeti rekonstrukció, de sok vonatkozásban közel áll hozzá, élve a festőművész vonzó szabadságával és drámai megjelenítő erejével.

Az utóbbi években a magyar harcművészet ezeréves lapjait eleveníti föl túl a honszerző lovasíjászokon, Mátyás király seregeitől, a végvári vitézektől, a dicsőséges 48-as honvédektől a világháborúk tragikussá lett katonavilágáig kapunk keresztmetszetet a hadviselés hőseiről. Főszerepben a legvitézebb, legnyalkább magyar katona fogalmát megtestesítő huszár – nekünk nemzeti jelkép – ,akiben az ősi magyar lovasharcosnak a tűzfegyverek korában való újjászületését látjuk. A magyar huszár ( de a francia vagy a „szárnyas”lengyel huszár is ) a maga díszes ruházatában, büszke tekintettel, jellegzetes tartásokban és harcban éled föl Kertai Zalán festményein. Érdekesség, hogy ő, a XXI. század festője a történelem szereplőit mai arcokkal hozza elénk, gyakran maguk a lelkes hagyományőrzők a szerepjátszók, a modellek. A magyar betyárvilágot is megjeleníti drámai képeken.

Nem idegen tőle más népek történelmében való lapozgatás, nagyszerű sorozatokat láthatunk az indiánokról, türkökről, kazahokról, mongolokról, keltákról, vikingekről….és az amerikai polgárháború hőseiről.

Fotótár

Forrás: Budai 2-ik Honvédzászlóalj